Nyári zen gondolatok...

1) Sokan azt hiszik, a felnőttség jele, ha megtanulsz hazudni. Pedig éppen ellenkezőleg, felnőtt akkor leszel, ha minden körülmények között vállalni mered önmagad.

2) Amikor az ember rájön, hogy létezése egyáltalán nem fontos, két út áll előtte. Vagy kétségbeesik, vagy szabaddá válik.

 
3) Az igazi beszélgetés, amikor egy kis szobában ott van az egész világ

4) Van, amikor el kell engedned a másikat. Attól még szeretheted, érezheted az összetartozást, de most külön utakon jártok. Ha megtanulod az elengedés művészetét, a szomorúság mellett érzed a megnyugvást is.

5) Valaki nekem egyszer azt mondta, hogy a szomorúság legmélyén van valami nyugalom. Akkor ezen elgondolkodtam, de csak mostanában kezdem érteni.

6) Szabadság = a lélek szárnyalása

7) Előfordul, hogy valakivel egyáltalán nincsenek közös pontok. Ilyenkor nem marad más, csak a kölcsönös tisztelet. Ha az sincs meg, akkor fuss!

8) Csak nagyon kevés ember van (legalábbis hazánkban), akinek helyén van az önértékelése. Vagy túl kevésre értékeli magát, ami sok mindentől távol tartja az illetőt, mert nem mer belekezdeni, el sem hiszi, hogy neki sikerülhet. Ha pedig sikere van, annak sem tud örülni igazán. Vagy túl sokra tartja magát, ami látszólag jó dolog, és manapság nagyon trendi is. Csakhogy ez nem helyes önértékelés, ilyenkor hiába van látszólag hatalmas önbecsülése valakinek, ez nem a valóság, sem önmagát, sem a helyzeteit, sem a környezetét nem látja helyesen. Ez valameddig megy, sokszor elég hosszú ideig, akár sikert sikerre halmoz, ami tovább erősíti. Mivel azonban valójában lufi, egyszer csak kipukkan. Mert előbb-utóbb minden lufi kipukkan.... Na ennél nincs rosszabb!

Földi mennyország vagy földi pokol?

Mi az élet célja a Földön? Sokszor elgondolkodtunk már ezen, szinte mindenki időről időre. Volt, amikor úgy gondoltam, ezt nem is tudjuk igazából megfejteni. Most úgy gondolom, talán nem, de mégis úgy érzem, az egyéni lét megtapasztalása a fő cél. A szabad akarat is ezt jelenti valahol: teret engedünk az egyéni látásmódnak, az egyéni tudatnak. Pedig ez igencsak beszűkült látásmód, mégis ezt szeretjük. Pár ember említette nekem: azért szeret itt a Földön, mert itt lehet "rosszalkodni", lehet rossznak, gonosznak lenni, nem unalmas. Sok emberi lény imádja a "rosszalkodást", szeret gonosz lenni, mint amikor egy színész lubickol a negatív főhős szerepében. Valóban, itt nincs unalom, csak akció, konfliktus, dráma. Sokan nem is vágynak harmóniára. Az unalmas... mi a jó abban, ha minden okés, minden kiszámítható? Dögunalom... Nincs tétje a dolognak... Szóval ezért jó a Földön... Jó? Majd ha már nem bírod a sok gonoszságot, és minden vágyad a harmónia, nem fogsz ide visszatérni. Mert rájössz, hogy minden egyes tetteddel, sőt gondolattal, amivel másnak ártasz, valójában magadnak ártasz. Hiszen mindenki Egy! Ha azt hiszed, másnak ártasz, te is meg fogod tapasztalni az eredményt. Hamarosan. Ez a karma! Ha más árt neked, légy nyugodt, magának árt a legtöbbet, ezért igazán sajnálatra méltó.
Az Otthon... maga a szeretet, a nyugalom, a harmónia. Hogy lenne a harmónia unalmas?! Hiszen minden teremtés itt kezdődik. A Földön hiába van akció, minden csak illúzió. Otthon nincs más, csak minden. Bármi! Miért választanád a rosszat, ha élhetsz harmóniában is? Miért ártanál magadnak, ha teremthetsz? Az unalmat is te teremted. A harmóniának nem kell unalmasnak lennie, hiszen minden folyamatosan változik. Azt hiszed, az a szabad akarat, ha szűklátókörűen csak magadra figyelsz, és másoknak ártasz? Ha így hiszed, ostoba vagy, mint a strucc, amelyik bedugja a fejét a homokba. Becsapod magad, hiszen látszólag választhatod ugyan a rossz utat, de ha már választottad, végig kell rajta menned.
Harmónia nélkül nincs szabadság és nincs szabad akarat! Az akarat akkor szabad, ha tiszta tudattal átlátod és fel tudod mérni, melyik utat válaszd!

Karma vagy szabad akarat

Létezik szabad akarat? Vagy mindent a karma irányít? Attól függ! Mitől? Hogy a Sorsodat éled vagy az Életedet! Bármikor kerülhetsz olyan helyzetbe, amikor döntened kell. Ilyenkor elvileg szabad akaratod van. Dönthetsz úgy, hogy fel sem fogod döntéseid következményét, zsigerből választasz valamit, ami negatív következményekkel jár másokra nézve. Hallgattál a negatív erőkre, nem tudtad mit cselekszel. Karmikus körbe kerültél ezzel. Luciferi módra "eladtad a lelked". Innentől már nincs szabad akaratod a továbbiakban. Viselned kell a karmikus következményeket. Legközelebb, ha döntened kell, már nem tudsz szabad akaratodból dönteni, mert a karma dönt helyetted. Mindaddig, amíg ki nem fizetted az adósságot. Ha jól döntesz, akár magad ellenére is, de nem hódolsz be a luciferi kísértésnek, akkor nem hozol létre karmát, szabad maradsz.



 
Mikor lehetsz teljesen szabad? Ahogy Gangaji mondja: "Stop telling your story" - ha befejezed a személyes történetedet, akkor szabad leszel, karmáktól és múlttól mentes. Persze a kísértés mindig ott lesz körülötted, és mindig döntened kell újra és újra. Ha nem állsz ellen a kísértésnek, ismét elindítasz egy karmikus kört. Ahogy Buddha mondja: "Szabad vagy, csak egyéniséged a börtönöd". Nálad van a kulcs!



Mit is jelent ez? Ha nincs személyiséged, ki vagy te? Az, aki valójában vagy, az Élet. "Fogadd el a világtól, amit adni akar Neked, de ne add oda magadat érte a világnak" (Szepes Mária). Lucifer nem gonosz! Csak kísértésbe visz, segít fejlődnöd. Ha nincs a lelkedben semmi, ami rezonál rá, akkor jó barát. Nem tud kísértésbe vinni, csak akkor, ha valamit a lelkedben meg tud szólítani. Ezt a részedet nem ő hozta létre benned, az ott van. És amíg ott van, nincs szabad akaratod!

Tudat: agyi működés vagy valami megfoghatatlan?

Mi is a tudat? Igazából nem tudjuk... sokféle nézet van, amelyekkel igazából csak modellezni tudjuk, megközelíteni nem. A természettudósok abból indulnak ki, hogy csak az létezik, ami érzékszervünkkel megfogható. Persze, akkor nem is léteznek gondolatok vagy nem létezik társadalom? Látszik, hogy ez a szemlélet egyfajta biológiai redukcionizmus, mintha azt mondanánk: belenézünk egy csőbe, és amit azon keresztül látunk, az a valóság. A másik nézet szerint pedig, ami a spirituális, a tudat teremt mindent, magát a testet is. Ezzel pedig az a gond, hogy nem igazolható. Descartes szerint ez a isteni önvalónk, nem anyagi természetű. Ezzel meg az a baj, hogy ami nem anyagi (és ide sorolom az energiát is, hiszen az csupán az anyag másik, "mozgó" formája), az az emberi elme számára felfoghatatlan. És ezt szó szerint értem!
 

Egyszer volt egy különleges álmom, nem emlékszem belőle szinte semmire, csak arra, hogy amikor felébredtem, az agyam nem tudta felfogni, ezért törölte. Összeegyeztethetetlen volt az élmény az agyi tapasztalatokkal. Mintha valami furcsa alakot láttam volna és repülés is volt benne, de csak ennyi. Nem Földi dolog volt, ezért az agy számára értékelhetetlen, ezért törölte. Ilyen a semmi, a végtelen vagy a nem anyagi is, ezek az agy számára nem létező dolgok. Hiszen az agy biológiai-anyagi képződmény. benne lakozik a tudat, vagy mint az agyi tevékenységek összessége (ami elég furcsa, nem?), vagy pedig mint a priori létező, ami megfoghatatlan számunkra. Nekem ez utóbbi szimpatikus, az intuícióm is ez súgja :)

Amit tudunk, azok az agyhullámok: alfa, béta delta, theta és mostanában a gamma. Ez utóbbiról nem sokat tudunk, igazából a tudomány a bétához (éber tudat) sorolja, azonban annak legfelsőbb frekvencia tartományába. Ez a kreativitás, a teremtés, az ötletek születésének hullámhossza. Akinek volt már ihlete, amikor elkapta valami megfoghatatlan érzés, és jöttek az ötletek, nem is tudja honnan... az tudja, miről beszélek. Ez bizony nem az agy terméke, hanem egy magasabb régióból jön, úgy is érezzük, mintha nem saját gondolatunk lenne. Néha meditációban is jönnek ilyen gondolatok... Az agy azonban kifárad a gamma bevillanásoktól, meg is betegedhet tőle, mert ezt az iszonyú magas frekvenciát nem bírja sokáig! Ez az ihletett, kegyelmi állapot. Mi lehet ez igazából? Persze az agy hullámai nem a tudat hullámai.... ilyenkor talán az agy is átveszi? Míg thetában nem? Mi lehet a különbség? Hát bevallom, erre még nem jöttem rá, de agyalok rajta... :)

Fény és sötétség? Jó vagy rossz? Kryon tanításának továbbgondolása

Fény és sötétség

Amint az előző bejegyzésemben közvetítettem Kryon gondolatait: a fény és a sötétség csak két energiafajta, amelyek megfelelnek a vonzásnak és a taszításnak, mint a gravitáció és az antigravitáció. Mi viszont nem így érzékeljük őket, hanem jónak és rossznak. Valóban azok? Semmiképpen! Csupán az erő és ellenerő megnyilvánulásai a dualitásban. A sötétséget „rossznak”, a Fényt „jónak” tartjuk, és úgy gondoljuk, „Isten” pedig (akármit is értünk alatta) a legfőbb Jó. Pedig egyáltalán nem ez a helyzet. A sötétség és a fény csak a dualitásban létezik, a Forrás pedig (amit/akit nevezhetünk akár Istennek is) túl van a dualitáson, azaz mindent magába foglal. A Forrás nem a Fény, a Forrás a Megnevezhetetlen, ami mindent magába foglal, azaz maga a Semmi, amiből Minden lesz/van. Ez az, ami emberi aggyal megfoghatatlan. A Meditáció legmélyén megérezhetsz ebből valamit, de racionálisan felfogni nem tudod. A dualitás világában viszont, annak fenntartásához szükség van mozgásra, azaz erőre és ellenerőre, vonzásra és taszításra. Ez tartja életben a Létet, a Világot. 

 Jó és rossz

Ha csupán erők mozgásáról van szó, miért érezzük negatívnak és pozitívnak, jónak vagy rossznak? Mert az egyéni tudatok viszonyulásként élik meg a vonzást és a taszítást, a vonzást, ami közelít a Forráshoz, „jónak” és szeretetteljesnek érzik, hiszen az Egységbe vezető utat jelenti számukra. A taszítás eltávolít a Forrástól, ami viszont az Ego-t erősíti benned, a saját identitásodat, az Egyéni létedet. Na ezért szereti az ember a „rosszat”, bántani másokat, drámázni, ezért imádja a konfliktusokat, az agressziót, ezért van szüksége versengésre és mások legyőzésére, hogy erősítse saját identitását, különálló létét. Sőt, Tóbiás közvetítésében olyasmire is utal, hogy a bánatra, pl. a gyászra, negatív érzésekre és gondolatokra éppen az egyensúly miatt van szükség, különben összeomolna az Univerzum (vagy Multiverzum). Nincsen fény árnyék nélkül. Persze, mint azonban tudjuk ez csupán ILLÚZIÓ! Valójában csak az Egy(ség) létezik, ezért a taszítás energiáját felhasználni saját identitásunk megerősítésére csak önbecsapás, ami KARMÁT szül. Ez nem büntetés, csupán tapasztalás, hiszen ha a taszítás útját választod, meg kell tapasztalnod a Forrástól való eltávolodást, ami a SEMMI, a magány, a NEMLÉT felé vezet. Ennél ijesztőbb nincs! Tiszta luciferi helyzet: engedsz a kísértésnek elhiszed, hogy halhatatlan és erős vagy (vagy akár leszel halálod után, feltámad a már eltemetett tested). Utána viszont jön az ár, amit fizetned kell: megtapasztalása saját jelentéktelenségednek, és a Forrástól való eltávolodásnak, hiszen a pöffeszkedő Ego valójában csak eszköz. Aki ezt megtapasztalja, majd megtanulja kezelni a taszítást, és nem akar a Semmibe visszasüppedni. Mindebből az is következik, hogy nem lehetsz csak "jó". (Egyáltalán mit jelent "jónak" lenni? Ha megeszed a spenótot, akkor már jó vagy? Ha elfelejted levinni a szemetet, akkor már "rossz"?). Mivel fény és árnyék együtt jár, nagyon is igaz az a mondás, hogy minél közelebb vagy a Fényhez (illetve Istenhez eredetileg, ha őt képzeljük legfőbb Jónak), annál inkább közeledik hozzád a Sátán (azaz a "Fő Gonosz"). Itt csak arról van szó, hogy a vonzással egy ellentétes erő is fellép, ami taszítást eredményez az egyensúly érdekében. A dualitás világában ez elkerülhetetlen. Erről írja  Seth, hogy ők megtanultak átutazni az energiákon, érzelmeken, nem alakítják át jóvá és rosszá, az energia egyszerűen csak energia...

Hatalom?

Mindez válasz arra is, miért szeretik az emberek a HATALMAT. Amikor mások felett győzedelmeskedsz, saját Ego-dat, saját létérzésedet erősíted. Ez persze becsapás, mert az önálló Egyéni Lét csak illúzió, de ilyenkor erősnek és legyőzhetetlennek érzed magad, hiszen igazad van, (látszólag) a te akaratod érvényesül. Hatalmas vagy, különbs másoknál, sokan imádnak, rajonganak érted, ilyenkor azt hiszed, Örökkévaló vagy. Pedig az Ego-d nem az, hiába nyertél, ez illúzió csupán, hiszen minden folyamatosan változásban van, nem marad így semmi. Egyéni szinten Te csupán egy projekt vagy, egy virtuális File, ha ezzel a személyiséggel azonosítod magad, ami persze mivel pillanatról (és évről évre) változik, nem is létezik igazán. Te nem ez a személyiség vagy, hanem a Megfigyelő, az Egy, ami viszont Megfoghatatlan a számodra, persze, hogy ragaszkodsz a saját kis tyúklépésnyi életedhez az utolsó leheletig. Pedig az nem is a tiéd! Te a számítógép vagy, nem a file, amivel azonosítod magad. A valódi hatalom nem mások legyőzése, hanem a teremtés erőinek birtoklása, amivel viszont az ember nem rendelkezik. Miért nem? Mert nem tud élni vele. Csak visszaélni, mert az Ego nem tudja meghaladni azt a nézőpontot, ami ehhez szükséges. Csak egy multidimenzionális entitás képes átlátni a történéseket és a lét/nemlét, sötétség/világosság dualitását, a jó/rossz illúzióját. Amit egyébként csak azért érzékelsz, mert az érzésekkel vagy képes felfogni az energiákat, azaz viszonyulásként.

Energia és anyag, a teremtés hatalma

Minden energia, az anyag is. Akkor mégis mit nevezünk anyagnak? Ugyanarról van szó, csak két nézőpontról (vö. Heisenberg határozatlansági törvényét: valaminek vagy tömege van, vagy sebessége, statikus vagy mozog). Valójában persze mindkettő, de akkor „szilárdul” valami anyaggá, ha megfigyeled, azaz amikor „megteremted”. A valódi hatalom a teremtés hatalma, amikor tudatosan teremtesz, tisztában vagy azzal, mit hozol létre, és képes vagy érte felelőssége vállalni. Persze, emberi aggyal ez roppant nehéz... A Forrás az, ahonnan a teremtés ered (Abraham szerint: Örvény). Ebből következik, hogy csak akkor teremthetsz sikeresen, ha Megfigyelő üzemmódban vagy. Az Ego (Kryon: fátyol) eltakarja előled a lényeget... Megint eljutottunk oda, vajon miért vagyunk ilyennek teremtve?! Na ez az, amire továbbra sincs válasz. Lesz valamikor egyáltalán? Kryon szerint: Mint ahogy a kutyának nem tudod elmagyarázni az integrálszámítást, a végtelent sem tudja felfogni az emberi agy. A végső kérdés továbbra is végső kérdés marad…

Dimenzióváltás helyett újrakalibrálás? Megjegyzések Kryon 13. könyvéhez

Először is, a könyvet nagy izgalommal vettem kézbe, annál is inkább, mert kíváncsi voltam,  tudnak-e újat mondani 2012 után. Kicsit úgy érzem, az egész New Age mozgalom lejáratódott, s vele együtt a spiritualitás is, mint amikor a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük. Ami nagy kár! Csakhogy... mi van most?! Tudja egyáltalán valaki?? A könyv eleinte nem mondott sok újat, a 111. oldalon kezdett el érdekessé válni, amikor is pont arról kezd szólni a közvetítés, ami éppen mostanában érdekel. Aha, szóval szinkronicitás! Ez már valami :) Máskor is jártam már így, hogy véletlenül éppen egy bizonyos könyv került a kezembe, éppen akkor, amikor kellett. A 111-112. oldalon a dualitásról és a Földön játszódó drámákról szól a közvetítés.. persze ez nem újdonság, nem is az az új, amiről ír, hanem AHOGYAN! Mintha ugyanarról beszélne folyton, de más szinten. Mintha már nem óvodások lennénk, de azért még mindig messze vagyunk az érettségitől. 

*

Kryon többször is hivatkozik rá, hogy bizonyos dolgokat nem mondhat el. Egyrészt azért, mert még nem lehet tudni, igazából mi lesz, másrészt az emberi agy nem képes felfogni. Egyébként mostanában pont az jutott eszembe, és a könyv is csak megerősített benne, hogy pont a LÉNYEGRŐL hallgat Kryon, talán mert ő sem tudja, talán mert senki sem tudja, talán nincs is? Vagy tényleg ennyire primitív lenne az emberi faj? Vagy valami NAGY ÁTVERÉS van a háttérben? Hát erre még most sincs válasz... Folytatva a 111. oldaltól: MI van jelenleg a Földön? "Dráma, harag, frusztráció... Az embereket körülöttetek nem tudjátok megváltoztatni" - amit tehetünk: nem venni részt a játszmában. Na itt el is jutottunk a legfontosabb témához, ami a könyv alapvető mondanivalója, végig erről van lényegében szó: a SÖTÉTSÉG és a FÉNY HARCÁRÓL. Amit még mindig nem értünk! De most ez a könyv talán hozzásegít, hogy mégis!

*

Ki beszélt itt DIMENZIÓVÁLTÁSRÓL?

Ha végiggondolom Kryon könyveit, tulajdonképpen ő végig nem erről beszélt, hanem az Új Energia eljöveteléről, változásokról igen, de arról nem, hogy másnap, amikor felébredünk (azaz 2012.12.21-én), azonnal az 5. dimenzióban találjuk majd magunkat. Pedig de jó lett volna!!! Képzeljük el, milyen jó lenne drámák, frusztrációk, konfliktusok nélkül! Csakhogy az emberek többsége imádja ezeket! Kryon szerint (182.o.): "Továbbra is lesznek küzdelmek. A fény és sötétség egyensúlya közti harc klasszikusnak számít a Földön". Hát ha ezt tudom előbb...szóval a Föld továbbra is a drámák színhelye, sőt, mivel a sötétség érzi, hogy beintettek neki, még egy lapáttal rátesz...De mit is jelent a SÖTÉTSÉG? És mit a FÉNY? Ez itt a kulcskérdés, méghozzá nem a 3. dimenziós valóságában, hanem valójában.

Kryon legfontosabb üzenete: a fény és a sötétség FIZIKAI fogalmak, mint a gravitáció. Csupán egy energia, nem jó vagy rossz egyik sem! Nem entitások!Nincs személyiségük, sem akaratuk, nem értelemmel bíró dolgok. Vannak azonban gonosz és sötét entitások, de ezeknek az ereje nem az energiából fakad, hanem a teremtés jellegéből, amire használjuk. Az energia tudatosságát az emberek adják hozzá, amivel elvágják magukat a fénytől, a Forrástól. A "gonoszság" lényegében a Forrástól való eltávolodás energiájának felhasználása. Önmagában a sötétségnek nincs energiája, ezt mi adjuk hozzá a saját félelmeinkből és negatív gondolatainkkal. Így válik valósággá! Kryon  193. o. "A sötétség tudatlan. Nem rendelkezik intelligenciával. Csupán egy rendszer része, amely az egyensúly érdekében csupán túlélni akar". 195.o. "Egy emberi lény tudatosságának a segítségével azonban a sötét energia gonosszá válhat".  Mi teszi azzá? A FÉLELEM. És vajon mitől félünk? Sok mindentől, de elsődlegesen, mint valami ősfélelem, a NEMLÉTŐL, a SEMMITŐL való félelem, ami genetikai szinten belénk van plántálva, ami a túlélési ösztönt is generálja. (Csak zárójelben: a te tested legnagyobb részét is a SEMMI teszi ki az atomi részecskék közötti térben!) Na ettől kell megszabadulni, ez a kulcs a dimenzióváltáshoz, azaz csak így tudunk megszabadulni a 3. dimenziós, lineáris gondolkodástól és félelmeinktől. Ez azonban magunktól nem megy, ehhez kell az EMBERI LÉNY

és a DNS újrakalibrálása, hiszen 3. dimenziós aggyal nem lehet 5. dimenziósan gondolkodni!

 A FÉNY: A VONZÁS, A TEREMTÉS

A SÖTÉTSÉG: TASZÍTÁS, A SEMMI

Mit tehetünk? Ha képesek vagyunk tartani a Fény frekvenciáját, akkor a sötétség nem érint meg. Mi az ami veszélyeztet? Pl. Ha reagálunk valamire, ha dühösek vagyunk, ha ELSZAKADUNK A FORRÁSTÓL. Amikor meditálunk, akkor a Forrásnál vagyunk, de ha valami veszélyezteti az Egónkat (pl. valaki nem igazságos velünk), azonnal eltávolodunk a Forrástól, megszakad a kapcsolatunk a Fénnyel, és elkezdjük érezni és átadni magunkat a Sötétségnek. Ezért Kryon azt javasolja: Ne ítélkezzetek, ne reagáljatok, ne legyetek dühösek! Lehet hogy Nektek van igazatok, de ebben a pillanatban nem ez a kérdés, hanem a frekvencia! Ez nem az EGÓ-ról szól, hanem a frekvenciáról. 

Ha meg tudjátok őrizni, akkor nyert ügyetek van. Ha elkezdtek félni vagy haragudni a másik emberre, akkor elnyel a sötétség energiája! Nem azt jelenti, hogy meg kell adni magadat, de úgy kell elintézned a helyzetet, hogy ne ess  ki a Fényből! Meg tudod ezt tenni? Nos mivel még még mindig itt vagy  Földön, valószínűleg nem. Persze, nem olyan egyszerű ez, hiszen évezredeken keresztül a duális régi energiában éltél, számtalan sebeket szereztél és a túlélés volt a legfontosabb cél. Egymagadban ez nem is sikerülhet. Ezért kell az ÚJRAKALIBRÁLÁS, ami sejtszinten megy most végbe, 2012 után ez a projekt az elkövetkező 18 évre! Kryon szerint lehetsz csalódott, de ne legyél dühös, azaz NE ADJ ENERGIÁT A NEGATÍV GONDOLATAIDNAK. Ha egy ilyen helyzetre visszagondolsz, mindig van egy "nyomógomb", ami beindítja benned a dühöt. Ez tudatbeszűküléssel jár, amikor már nem látsz majd tisztán. Persze, igazad van, ezt nem is vitatja senki. De akkor is igazad lesz, ha nem adod át magad a negatív gondolataidnak, amelyek a sötét energiát fogják erősíteni. Mit tehetsz? Lépj hátha, MEGFIGYELŐ ÜZEMMÓDBA"! Tedd fel a kérdést: "Mit érzek most"? Dühöt érzek, csalódottságot, irigységet... stb. Amikor megfigyelő vagy, már nem a gondolataiddal azonosulsz, nem távolodsz el a Forrástól, azaz továbbra is tartod a Fény frekvenciáját. Ha ez sikerül, a másik emberhez sem haraggal fordulsz (pedig lehet, hogy megbántott!), mert már NEM érzed magad tőle fenyegetve. Tisztábban látsz majd így, mind bármikor! A másik ember egyszerűen csak tudatlan, mert megadta magát a sötét energiának. Ha tartod a Fény frekvenciáját, semmilyen sötét energia nem tud a közeledbe férkőzni, és semmilyen Gonosz nem tud ártani neked! Ha dühös vagy, és eltávolodsz a Forrástól, csak magadnak ártasz vele...

 

Ilyen egyszerű... vagy mégsem? Persze, hogy nem! Hiszen ember vagy, esendő, félelmekkel teli, sérülékeny. Mert ilyennek terveztek?! Vagy mert még nem érted az energiák táncát és nem tudod őket uralni? Mindezekre Kryon nem adja meg (még) a választ. Mert nem lehet vagy mert nem tudja... Talán sejteti, hogy a biológiai rendszerek fejlesztéséről van szó, vagy talán az individuális létezés határait feszegetjük... Ezt talán itt a Földön soha nem tudjuk meg. Igazságtalan? Aha.. de ez VAN! Állítólag mindezt mi vállaltuk, és ez egy baromi NAGY KALAND. Legalábbis onnan nézve.  Én meg innen üzenem Kryonnak: Jöjjön ide és töltsön itt el pár napot! EZ ám az igazi reality show :)

Hihetünk-e az idegen entitások által közvetített üzenetekben?

Kedves Sorstársak!

Először is, szeretnék pár félreértést tisztázni egyszer s mindörökre. Mostanában divat lett a "channeling", a csatornázás, "földönkívüli" vagy "túlvilági" entitások gondolatainak közvetítése, és ezen keresztül mindenféle, úgymond "bölcs" gondolatok átadása. Most komolyan, tényleg elhisztek mindent? Elhiszitek, hogy lassan oda fejlődtök, hogy csak jók lesztek és megvilágosodtok?! És akkor minden tökéletes lesz? Eljön a Mennyország, és mindenki happy lesz? Megszűnik a bűnös Ego, és testvérként fogjátok szeretni egymást mindörökre...

Álljunk meg egy pillanatra...tudnotok kell, hogy azok az entitások, akiknek a gondolatait közvetítitek, mind Földközelben vannak. Az igazán úgymond "fejlett" lelkek (a Ti értelmezésetekben) soha nem adnának ilyesfajta tanácsokat. Nem tartanák magukat fejlettebbnek, hiszen ha Minden és Mindenki Egy - van értelme fejlettségről beszélni? Gondoljatok csak bele... a legfőbb ellenségnek van kikiáltva az Ego! Aminek a feloldására buzdítanak. Az Ego viszont az egyéni identitás alapfeltétele! Ettől vagy egyéniség, ha nincs Ego-d, nincs egyéni tudatod sem. Persze, kérdés, van-e egyáltalán?

Ki is vagy Te? Induljunk ki abból az alapigazságból, hogy a Lét értelmét emberi elmével és egyéni tudattal felfogni képtelenség. Ha ezt elfogadod, könnyebb dolgod lesz. Az már a köztudatba is beépült, hogy az Egy része vagy. Én Te vagyok. Isten benned van, sőt egyszerre vagy Isten és egyéni tudat. Na ez az, ami felfoghatatlan. Hiszen, ha egyéni tudat vagy, azaz az egyénre fókuszálod a tudatodat, a Mindent a maga egészében már nem foghatod fel. Ha pedig teljesen azonosulsz az Egésszel, megszűnik az egyéni  látásmódod. Vagy Minden vagy Semmi. Persze, egyszerre Mindkettő, vagy Egyik sem. Mondom... felfoghatatlan, ne is próbálkozz vele, csak fogadd e! Ugye, érzed az igazságát? Ennyi elég is...

Csak az Egy létezik, minden más illúzió, időleges, folytonosan változik, hiszen a tér és idő törvényeinek engedelmeskedik. Ami pedig változik, az nem igaz! Minden a semmiből lesz, de abban a pillatanban, ha már ezt kimondod, csak a valami létezik. A Semmi felfoghatatlan. A Létet a mozgás tartja fenn, hatás-ellenhatás, ha valami elmozdul, egy ellenerő is keletkezik azonnal. A karma törvénye is ezen alapszik, nem büntetés, hanem alapigazság. Hogy létezik-e reinkarnáció? Attól függ, honnan nézed. Minél inkább az egyéni tudat szemszögéből, annál mélyebbre süppedsz az egyéni világba, és annál messzebbre kerülsz az Egységtől. Ha közelebb vagy az egységhez (Szamszára kerekében a mozdulatlan középponthoz), annál kevésbé számítanak az emlékeid és kötöttségeid. Tehát mindenkinek igaza van, akár azt mondja, hogy van, akár azt, hogy nincs. Felesleges vitatkozni!

Persze, most felteheted a kérdések kérdését: Hogyan lehetséges, hogy minden Egy? Amint már mondtam, ez felfoghatatlan... azonban a tudomány jelenlegi állása (!) szerint mégis lehetséges valamennyire észérvekkel is alátámasztani. "Amint fent úgy lent - amilyen a makrokozmosz, ugyanolyan a mikrokozmosz" - a hermetikus filozófia szerint. S vajon mi jelent ez? Nem mást, mint hogy valójában minden Egy, azaz az Egynek a kivetülése. A hogyan kérdésre pedig a modern fizika adja meg a választ: holografikus kivetülés, azaz mindenben az Egy tükröződik. Amit végtelennek látsz, az maga a Semmi, a Pont, a kiterjedés nélküli valóság. Egyáltalán, ha nincs referencia-pont, mihez képes kicsi vagy nagy valami? Igazából nincs mérték, minden akkora, amekkorát akarsz!

SEMMI = MINDEN

Ez azért félelmetes, nem? :) Ezért van Benned az ŐSFÉLELEM. Félelem a Megsemmisüléstől. Hogyan tudsz ettől megszabadulni, ha csak ideiglenesen is? Az egyik lehetőség, hogy bemagyarázod magadnak, hogy létezik egy Isten, aki vigyáz Rád, akinek ha a kedvében jársz, és "jól viselkedsz", akkor nem esik bántódásod. Ő vigyáz Rád, feltétetel nélkül szeret téged, mindent megbocsát. Nem érzed, mennyire abszurd ez az egész?! Mint egy tündérmese gyerekeknek. A másik lehetőség, hogy elfogadod a valóságot, és abban békére lelsz. Megsemmisülsz? Naná, hiszen a puszta léted is illúzió! Valójában a Semmi vagy, ami Mindent teremt. Folyamatosan megsemmisülsz és születsz újra pillanatról pillanatra. Hol van az ötéves kori Éned? Hol van az egy perccel ezelőtti Éned? Csak a jelen pillanat a valóság, a teremtés pillanata, ami örökkévaló. Ezen gondolkodj el egy picit....

A legfontosabb, hogy tanulj meg tudatosan teremteni! Hiszen "a valóság az az illúzió, amit magadnak teremtesz". Ha nem vagy tudatos (és sajnos az emberiségre ez jórészt igaz), akkor is teremtesz, de szenvedéssel teli lesz az utad. Nem gondolkodtál el még azon, miért van annyiféle gyógyító módszer, vallási-spirituális praktika, ami hol használ, hol nem? Mert nem a praktikán múlik a dolog, hanem a TE TUDATSZINTEDEN! Mindegy mit csinálsz, mindegy mit eszel és iszol, a lényeg, hogy mit és hogyan GONDOLSZ! Minden tanítás igaz lehet, ha ki tudod olvasni belőle az üzenetet! Lehet, hogy egy bulvárlapban rábukkansz egy mondatra, amitől tisztábban látsz. De az is lehet, hogy olvasod húsz éve a Bibliát és egy szót sem értesz belőle! Minden azon múlik, milyen a tudatszinted! Az elméd tartalma határozza meg a teremtett valóságodat.

Miért létezik ennyi GONOSZSÁG a Földön?

Sok ember szerint: mert az Ember eleve bűnös, Isten pedig szabad akaratot adott nekünk, nem avatkozik be. Hogy ez milyen abszurd! Ha elgondolkodol egy-egy "gonosz" ember láttán, jusson eszedbe: ő a világban élő emberek negatív gondolatainak kisugárzása, a gondolatok terméke. Nemcsak Ő a gonosz, és mindenki más jó! A sok negatív gondolat testet ölt és megvalósul. Nem a semmiből pattannak ki tehát a Fő gonoszok. Miért vannak egyáltalán negatív gondolataink? Mert tudatlanok vagyunk. Hogy ez bűn vagy sem? Ki tudja?  Mindenesetre jobb lenne, ha tudatosságunk nőne... ezen dolgoznunk kell folyamatosan. Hogyan? A legtöbb, amit tehetsz, ha csendben vagy, és befelé figyelsz. Nem kell semmilyen drága tanfolyamon részt venned, persze, ha az neked jó, hát tedd. Elég, ha rákapcsolódsz a Forrásra, és az Egységet átéled. Ismered ezt az érzést, amikor "minden rendben van" - ilyenkor kiszabadulsz az Ego-dból, és átéled az Egységet. Néha, pillanatokra, tökéletesen egy vagy Istennel. Ha ismered ezt az érzést, bármikor visszatérhetsz anélkül, hogy feladnád identitásodat. Hiszen nincs mit feladnod, mert amúgy sem lézetik :)

Jézus üzenetei nem jutnak el szinte senkihez! Hiába döngeti mindenki a mellét, hogy mennyire vallásos, ha nem aszerint él. Nézzünk erre néhány példát - amit az emberek többsége nem ért!

1) "Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel" - Miért kellene jutalmazni azt, aki bánt téged? Mert semmi sincs véletlenül, mindennek oka van. Ha leckét kapsz valaki mástól, inkább gondolkodj el rajta, mi az üzenete. Köszönd meg! Ha visszavágsz - mivel Minden és Mindenki Egy, magadnak ártasz. Ha mégis úgy látod, ok nélkül bánt valaki, ne izgulj, az Univerzum biztos ad neki is leckét. Ne vegyél magadra karmikus terhet! Magának árt, aki neked árt.

2) "Boldogok a lelki szegények, mert övék a Mennyek országa" - Na ezt végképp senki nem érti! Lelki szegények?! Mit jelent ez? Gondolj a zen-re. Ők azok, akik egyszerűen látják a dolgokat, nem agyalnak feleslegesen. Az ő tudatszintjük magasabb, mint azoké, akik folyton elmélkednek mindenféle hülyeségeken. A lelki szegénység (szerintem rossz fordítás!) az elme tisztaságát jelzi, nem az együgyüséget!

3) "Bocsáss meg nekik Uram,  mert nem tudják, mit cselekszenek" - Az emberi tudat tompult. Nem látjuk át az életünk történéseit. Folyamatosan úgy kell döntéseket hoznunk, hogy nem látjuk át a helyzeteket. Hogyan tudnánk ilyen korlátozott tudattal jól teremteni? Azért kell egymásnak megbocsátanunk, mert senki nem látja át a dolgait. Hibázni emberi dolog... Ha nem értünk meg másokat, könnyen olyan helyzetbe kerülünk, ahol ezt a magunk kárán tanuljuk meg.

4) "Ne ítélj, hogy meg ne ítéltess" -  Hogyan ítélhetsz meg másokat, ha a saját helyzetedet sem vagy képes átlátni?! (Ugye milyen logikus? :)

TEHÁT

Ne agyalj, egyszerűsítsd le az életedet,  és igyekezz tisztán tartani az elmédet! A legfontosabb feladatod a Földön a tudatos teremtés megtanulása, a teremtés gyakorlása. Amíg nem tudod a gondolataidat kontrollálni, teremteni sem tudsz jól. Nézz körül! Milyen a világ?? Nem véletlen, az emberiség tudatszintjét tükrözi!

Boldog Karácsonyt!