Koan: Út a megvilágosodáshoz

Koan = a zen buddhizmusban egyfajta eszköz, amely nem leír valamit, hanem hatást gyakorol. A hatás pedig nem más, mint amit a meditáció során is el akarunk érni, vagyis a gondolkodás leállítása, a tiszta jelenlét megtapasztalása. Ez a valódi megvilágosodás, amikor tudatunk nézőpontja az egészre fókuszál a kivetülés helyett. Ugye, megfoghatatlan? Tényleg az, hiszen ha elkezdjük magyarázni, már elillan! Megmagyarázni nem, csak átélni lehet. S hogyan néz ki egy koan? Nézzünk pár példát!


Az Út
Egy holdvilágos éjszakán az erdőlakók körben üldögéltek, amikor Harkály megkérdezte:
- Mi az út?
Holló így felelt:  - Az Ősök felkeltek és kinyújtózkodtak.
Erre Harkály: - Hát akkor nyújtózkodjunk mi is.
Holló bólintott.
Harkály ekkor azt kérdezte: - Akkor hát az Útban nincs semmi különös?
Holló azt válaszolta: - Mindig emlékezni fogok erre a teliholdas találkozóra.
- Szép - mondta Harkály -, de mitől különleges?
- A Holdtól - mondta Holló.


 
Boldogtalan
Holló egyik nap összefutott Nyírfajddal.
- Hogy vagy mostanában, Nyírfajd?
- Annyira boldogtalan vagyok - így amaz.
- És miről gondolod, hogy boldoggá tenne? - kérdezett rá a Holló
- Nem tudom. Nem kérek sokat.
Holló azt felelte: - Ez túl sok.





Egyik napon,  miközben a csoport körben ülve falatozgatott, Harkály azt kérdezte:
- Ennyi idő után hogyan összegeznéd  tanításodat?
Holló azt felelte:
- Kóstoljátok meg ezeket a nyüveket. Nagyon ízletesek.
- Ez a tanításod? - kérdezte Harkály.
- Tanítás - mondta Holló.

(Idézetek Holló zen mestertől)

"Engedd el, amit akarsz! -  Ez az első lépés a zen megértéséhez."

"Mi az út?  - Menj!"

"Az út, mely szóba-fogható, nem az öröktől való"
(Tao Te King)

"Szereted, amit látsz? Ha nem, nézz másfelé!"

"Tapasztald meg a valóságot, de maradj csendben!"

"A pillanat, amikor azt hiszed, már tudod, elárulja, hogy nem tudod"
"Senki sem több vagy kevesebb. Mindenki saját univerzális célját követi."
"A megvilágosodás a tiéd. Most. Lépj be ebbe a pillanatba és tapasztald meg."





 "Harminc éven át tanulmányoztam a zent.
Eleinte a hegyek hegyek voltak, a vizek vizek. 
Ahogy jobban elmélyültem,
A hegyek megszűntek hegyek,
A vizek megszűntek vizek lenni.
De most, hogy a végére jutottam,
A hegyek újra hegyek,
A vizek újra vizek."
 (Csing-jüan)